4. fejezet: Fürdőszoba

Csááá. :D 

4. rész, hölgyeim és uraim. 

Következő nem tudom, lesz-e a héten, igyekszem, csak a jövő hetem elég húzós lesz... :/

Jó olvasást! 

xx. S

_________________________________________________________________________________________________________________

4. fejezet: Fürdőszoba

Stella szemszöge

Reggel ruhában ébredek a szobánkban, amit először nem értek, aztán beugrik: tegnap a hazaúton bealudtam… Megfordulok, felkönyökölök, és meglátom, ahogy Zayn édesen alszik velem szemben.

Talán butaságnak hangzik, de nagyot nőtt a szememben, hiszen nem vetkőztetett le, nem nyúlt hozzám. Oké, talán az is közrejátszik a dologban, hogy Liam bulija után mindenki hulla fáradt volt, viszont ismerem Őt annyira, hogy ilyen esetekben nem tudja, mi a fáradtság... 

Mosolyogva nézem egy darabig, aztán lágy csókot lehelek az ajkaira, amitől álmában elmosolyodik. Felkelek, és elmegyek zuhanyozni.

Miután végzek, magam köré csavarom a törülközőt, és fogat mosok. Eközben a tükörben méregetem magam, ami már egy ideje elmaradt, mivel nem volt időm se rá…

Aztán hirtelen benyit Harry. Annyira megijedek, hogy majdnem leesik rólam a törülköző, ahogy megugrok, de idejében elkapom.

 - Harry? – felvont szemöldökkel meredek rá, próbálom leplezni a zavarom. Jó alaposan végigmér, nekem meg paradicsom vörös lesz a fejem. – Mit szeretnél? – kérdezem.

 - Hát csak… - nyel egy nagyot. – Reggeli nemsokára – nyögi ki. - Bocs, bárki nőjéről van szó, egy szál törülközőben látni... Hú - tágul ki a szeme. 

 - Miért nem szóltál Zaynnek, vagy egyáltalán miért nem kopogtál? – nézek rá, még mindig felvont szemöldökkel.

 - Mert Zayn alszik…

 - Azért nem kopogtál – biccentek. Ez tényleg ennyire idióta, vagy csak engem néz annak?

 - Mindegy. Szóval izé… Ébreszd fel, vagy valami… - vakarja meg a tarkóját, aztán kimegy, és óvatosan becsukja maga mögött az ajtót. Megforgatom a szemem, majd nemsokára kiosonok ruháért.

 - Jó reggelt! – hallom meg Zayn hangját mögülem, miközben a szekrényben kotorászom. Megpördülök a tengelyem körül, és drága szerelmem vigyorgó arcával találom szembe magam, ahogy Ő lazán fekszik az ágyon.

 - Neked is – biccentek enyhén (feel the irony...) vörös fejjel, majd rögtön visszafordulok a ruhákhoz. Bár nem biztos, hogy ez jó ötlet.

 - Mi az, már puszit se kapok? –  szólal meg méltatlankodva, hangja egyre közelebbről hallatszik. Aztán két erős kart érzek a derekam köré fonódni. Zayn óvatosan visszafordít, aztán hosszan, érzékien megcsókol.

 - Mindenképpen kaptál volna, csak miután felöltöztem – nevetek fel halkan, teljesen elveszve a szemeiben.

 - Erről jut eszembe! – vigyorodik el, karjait még mindig a derekamon tartva. – Arra ébredtem, hogy beszélgetnek a fürdőben, és aztán Harry égővörös fejjel csusszant ki az ajtón, aztán megmerevedett, hosszasan bámult rám, még vörösebb lett a feje, és kirohant – röhög fel.

 - Jaa, rám nyitott, amikor fogat mostam – vonom meg a vállam. - Kicsit sem volt gáz...

 - Hát te még Mr. Styles-t is zavarba tudod hozni – kuncog, majd ismét megcsókol.

 - Zayn, ha reggelizni akarunk, akkor én mennék öltözni! – tolom el magamtól óvatosan. Legalábbis próbálom.

 - Nem kaphatnék reggelire mást? – néz rám boci szemekkel.

 - Vagyis? – vonom fel a szemöldököm.

Ő beharapja az alsó ajkát, és végignéz rajtam. Aztán sokatmondón újra a szemembe néz.

 - Nem-nem – rázom a fejem. – Ennyire nem vagyok könnyűvérű! – kacsintok rá, és bevonulok a fürdőbe; ruhákkal együtt. A fejemet csóválva teszem le a ruháimat a kis komódra. 

Felveszek egy fehér, ujjatlan, lenge és szaggatott aljú amerikai zászlós pólót, alá egy fekete toppot, és egy farmer sortot. Nyakláncnak egy fehér álomfogót és egy napszemüveget akasztottam a nyakamba, mindkettő hosszú láncon van medálként.

Mire kijövök (még a hajamat is ki kellett vasalni... őrület, mindig visszagöndörödik), Zayn is elkészül még a séróbelövéssel is, ami azért nem kis dolog.

 - Itthonra minek csinálod meg a hajad? – nézek rá értetlenül. – Akkor is nagyon cuki vagy, amikor felébredsz! - vigyorodok el.

 - Azt akarod mondani, hogy kócos hajjal is sexy vagyok? – pillant rám a tükörből, szintén vigyorogva.

 - Azt – harapom be az ajkam, ő pedig mosolyogva odajön hozzám. A derekamat kezdi cirógatni, és épp mondani akar valamit, de lentről meghalljuk Louis hangját.

 - Niall te szemétláda éhenkórász feneketlen gödör! Add vissza Kevint! - ordítja.

 - De nincs nálam nem érted? - hallom a szőkét.

 - Persze, hogy nincs nálad, mert megetted! – vádaskodik Tommo.

 - De az csirkehús volt te vadbarom! - hallom a hangjukon, hogy lihegnek, tehát biztos, hogy kergetik egymást.

 - Na jól van, te lecsirkézted Kevint, ezt még megbánod, te semmirekellő! - hatalmas pukkanás hallatszik.

 - Ááúúú! – húzom a szám, és fejemet visszafordítom Zayn felé.

 - Hát igen… - biccent.

Kézen fogva lemegyünk a lépcsőn, és akkor a következő látvány tárul elénk: Niall a földön fekszik és visít (?!), Louis rajta ül, és egy merőkanalat szegez rá, miközben ordítozik vele; Liam és Carol nevetve nézik őket, Carol ad egy puszit Liam arcára, aki magához öleli, Harry pedig a pulton ül, röhög, és egy almát eszik.

 - Csak félre ne nyeld! – haladok el Hazza mellett, és megpaskolom a hátát.

 - Mm-hm-mm – bólogat.

Ezt tudomásul véve csinálok pirítóst, öntök magamnak narancslevet, és megreggelizem.

 - Stellaaaaaaa! – ordít Carol az emeletről (?).

Bekapom az utolsó pár falatot, meghúzom a narancslevet, és berakom a tányért és a poharakat a mosogatóba. Felrohanok az emeletre, ahol Carol áll a Liammel közös szobájuk előtt. Eléggé kétségbeesettnek tűnik. 

 - Zaaaaaaaayn! – kiabál ki Liam a szobából kétségbeesetten. – Carol, itt van már Stella? – kérdezi, hangja elég ijedtnek hangzik.

 - Igen, Liam! Kitartás!

 - C, mi ez az egész? – fordulok felé gyanakodva. - Minden oké?

 - Liam… Talált bent egy… - itt nyel egy nagyot – Egy lényt, ami félig csótány, félig pocok, és állítása szerint repül! – magyarázza, én meg bólogatva hallgatom.

 - Mi az? – ér oda Zayn is.

 - Hát Liam talált valami ijesztőt bent… - mondom.

 - És ehhez miért kellünk mi? – kérdezi értetlenül. Ott a pont.

 - Hát Liamnek segítség kéne elkapni - válaszol Cars.

 - És miért nem te mész be? – folytatja a vallatást Zayn.

 - Hát, mert Liam félt – pirul bele a mondandójába. De édes... 

 - És engem nem? – háborodunk fel kísértetiesen egyszerre.

 - Tönkre mehet a hajam! Most csináltam meg! – panaszkodik Zayn.

 - Stella, Zayn, segítsetek már! – kiabál ki Liam.

Zayn sóhajt egyet, és egy "úgy látom, szükséged van egy férfira" kiáltással benyit. Én bemegyek mögötte, és becsukom az ajtót.

 - Liaam! – szólongatom.

 - A fürdőben! – jön a válasz.

A fürdőajtóhoz sétálunk, Z ajtót nyit. Ekkor Liam kirohan, és belök minket. Kulcsra zárja az ajtót, mi meg dörömbölni kezdünk.

Carol szemszöge

 - Engedjetek már ki! – veri az ajtót Stella.

 - Neeem! – kiabál vissza Liam.

 - Elmondanátok, hogy ennek mi értelme? – kérdezi Zayn ordítva.

 - Hát egy kis szívatás – vigyorodom el ördögien.

 - Bénák vagytok! - röhög ki Stella. - Carol? - szólít meg kétségbeesetten, mikor nem felelek. - Carol, most azonnal engedj ki, vagy nem állok jót magamért!

Nem figyelek rá, egyszerűen kézen fogom Liamet, és lemegyünk a földszintre. Odalent Louis épp indulni készül.

 - Hová mész, Lou? – érdeklődök mosolyogva.

 - Elmegyek répáért! – válaszol a kérdésemre. – Liam meg jön velem! – néz rá.

 - Miért? – tekint vissza értetlenül.

 - Mert Niallel most haragban vagyok, Harry alszik, Zayn-t meg bezártátok, ahogy hallom – biccent felénk.

 - Jó, menjünk – sóhajt Liam.

Felveszi a cipőjét, és hosszan megcsókol, amitől szokás szerint felreppennek a pillangóim. Miután bezárják az ajtót, visszafordulok Niall felé, aki felnéz a szendvicséből. Nagyon cuki pofát vág, amin elkezdek nevetni.

 - Mi olyan vicces? – kérdezi.

 - Hát olyan cuki fejed van – nevetek tovább.

 - Nem tudok tenni ellene… - vigyorodik el önelégülten.

 - Az egoistája! – csóválom a fejem.

 - Carol… - szólal meg Niall egy 20 perc múlva.

 - Tessék? – nézek fel a magazinomból az előttem álldogáló szöszire. Haja kócos, kék íriszei könyörögve tekintenek rám. Már tudom, hogy igen lesz a válaszom, bár arról fogalmam sincs, mit akar kérdezni.

 - Csinálnál nekem egy kakaót? – kérdezi aranyosan.

 - Persze – mosolyodom el, majd felállok és a konyhába sétálok. Nialler követ. Leveszek két bögrét. – Hideget, vagy meleget? – kérdezem felé fordulva.

 - Most a meleghez van kedvem – von vállat.

 - Okés.
Amíg főzöm a kakaót, csend honol. Vagyis egyszer hangos nevetés hallatszott le az emeletről, felismertem Stella és Zayn hangját.
Niall a gondolataiba merülve, csendesen ül az egyik széken a mahagóni asztal mellett, jobb kezével beletúr szőke hajába, a könyökén támaszkodik. Gondterhelten bámulja az asztal sima lapját. Késztetést érzek, hogy megkérdezzem, mi a baj, de végül mégsem teszem.

15 perc múlva Niallel a kanapén szürcsölgetjük a kakaót. Tettem a tetejére apró pillecukrokat, tejszínhabot és kakaóport is. Illetve utóbbit szórtam.

 - Szóval… Te és Liam – néz rám Niall. Nem tudom, hogy ezzel mit akar, így csak biccentek, hogy folytassa. – Mi van veletek? – kérdezi. Hangja szomorkásan cseng, érzem, hogy csak el akarja terelni a figyelmét. 

 - Hiányzik Nicky, igaz? – kérdezem kedvesen. 

 - Ühümm – bólint, ujjait, szorosan a zöld kerámiabögre köré fonva. Mintha csak az élete múlna rajta… - Olyan rossz, amikor távol van tőlem… Mintha hiányozna belőlem egy rész. Vele mindig olyan boldog vagyok, és nem tudom, mi ez az egész… - panaszkodik. - Nem régóta vagyunk együtt, ez az egész mégis olyan intenzív, és... - elhallgat.

 - Ez a szerelem, szöszi – simítom meg a karját.

 - Valószínű – sóhajt.

 - Zayn mondta, hogy könnyen vagy szerelmes… - pillantok rá, az arcát kémlelem.

 - Igen – bólint. – Pedig hidd el, nem én akarom! Egyszerűen…

 - Mindenkiben meglátsz valamit – egészítem ki a mondatát, bár szerintem nem pont ezt akarta mondani.

 - Igen, valahogy úgy – mondja. – Szeretem, de nem tudom, készen állok-e rá - motyog. Annyira megsajnáltam. Én is könnyen leszek szerelmes, erre élő példa Liam. És Ty... De róla ne beszéljünk. 

 - Nézd, Niall… Nicky nagyon aranyos lány, és nem fog bántani téged. Higgy nekem, én ismerem őt – teszem a vállára a kezem.

 - Köszi, Carol! – mosolyog rám. – Ez sokat segített. Éhes vagyok! – gondolkodik el, mire felnevetek. Visszatért. :D

 - Menj, a hűtőben van pizza, melegítsd meg! – mosolygok rá, ő meg elszökdel a konyhába… Jól van.

Eközben, Stella szemszöge

Egy 5 perc után Zaynnel feladjuk a dörömbölést, és fáradt sóhajjal ülünk le. Én speciel a hatalmas fürdőkádba fészkelem be magam. 

 - Hé, gyere már, ez tök kényelmes! – nézek fel Zaynre, és intek neki. Bemászott mellém. Illetve szembe. Srégen… Srégen, ez lesz az! 

Beszélgetünk kicsit, ami hiányzott. Régen beszélgettünk ilyen felszabadultan, ritkán vagyunk kettesben, már amikor ébren vagyunk. Nevetünk, meg hülyéskedünk, és még azt is kitaláljuk, hogy szívassuk meg Lulut. J Szóval:

 - Harryyyyyy! – ordítom el magam.

Aztán a mellettünk lévő szobából (az Harryé) dörmögést hallunk. Aztán egy hatalmas koppanást (?), amin elnevetem magam. 

Erre Zayn is nevetni kezd.

Aztán Hazza megpróbál benyitni, de nem jár sikerrel.

 - Mit műveltek ti odabent?! – kérdezi furcsa hanglejtéssel.

 - Liam bezárt! – válaszolom. – Styles, engedj ki!

 - De mégis hogy?!
 - Hát… Mindegy, akkor várd meg Liamet! – kiabálok ki.

 - Oké. Na, miért keltettél fel? – tér a lényegre.

 - Kitaláltuk, hogy szívassuk meg Lou-t – vigyorodom el, bár nem láthatja.

 - Hallgatlak! – szinte látom magam előtt, ahogy leül törökülésbe, és pislogva mered az ajtóra…

 - Szóval…

Carol szemszöge

 - Caroline Lily Anne King! – csörtet le Stella az emeletről, nem túl jó hangulatban. Kb. olyan fejet vághattam, mint Liam, amikor Harry üldözte egy kanállal…

 - Igen, Stell? – kérdezem cérna vékony hangon.

 - Te… TE BEZÁRTÁL HÁROM ÓRÁRA A FÜRDŐTÖKBE!!! – kezd el ordítani velem. Ilyenkor elég ijesztő tud lenni.

 - És öhm… Rossz volt? – érdeklődöm bátortalanul.

 - Hülye, már hogy lett volna? – nevet fel, én pedig megnyugszom, hogy halálom napja még nem érkezett el.